Tájékoztatom az "EU legislation on cookies" törvény értelmében, hogy az oldalam kizárólag a működéséhez cookie-kat használhat, amely semmi személyes információt nem továbbít! 

Nagy Krisztián

Fotográfia

Miután a kezdő fényképésznek tisztában kell lenni azon fogalommal, mit értünk „tevőleges” és „nemleges” alatt,
ezeknek magyarázata és megfejtése a következő. Ha egy fénykép, mely eredetijét úgy tünteti szemünk elé,
mint az valóságban is van „tevőleges”-nek (positiv), melyiken ellenben az árnyék ott van,
hol az eredetiben a világosság, és viszont a világos helyek árnyékban jelennek meg,
az ily kép „nemlegesnek”(negatív) neveztetik.

 

 

 

 

 

 

Ambrotípia jelentése: Az ambrotípia vagy melanotípia egy fotográfiában használt direktpozitív képrögzítési eljárás. Nevét a görög „ambros" (örök) szóból nyerte, a „mela" jelentése fekete.

Története: Sir John Herschel kísérletei nyomán Adolphe Alexander Martin ajánlotta 1851-ben, hogy rövid expozíciót és lágy hívást alkalmazzanak, mert így fátyolmentes, nem túl kemény képet nyerhetnek. Ugyancsak ő próbálta meg 1853-ban a kollódium emulziót feketére lakkozott hátú fémlemezre is felvinni (ferrotípia). Az amerikai szakirodalom szerint az eljárást 1854-ben szabadalmaztatta a bostoni Lames Ambrose Cutting, szerintük az ő nevéről hívják ambrotípiának, míg más források szerint Frederik Scott Archer és Peter Fry voltak a feltalálók.


Eljárás:
Éter és cellulóz-nitrát = kollódium oldatába fémsókat elegyítenek. Ez az oldat gondosan zsírtalanított és tisztított üveglapra kerül felöntésre. A felöntés nagyon gyakorlott és gyors mozdulatokkal egyenletesen elteríti az üveglap tetején a kollódiumot. Miután az üveglapon kissé megköt a kollódium, az egész lapot ezüst-nitrát fürdőbe helyezik. Itt a kollódiumban található fémsók helyet cserélnek az ezüst-nitrát ezüst atomjaival. Így az üveglap felülete opálos, fehér színűvé változik és innentől fényérzékennyé válik.
A fürdőből kivet érzékenyített és nedves üveglap a nagyformátumú fényképezőgép kazettájába kerül. A kazetta az előre beállított fényképezőgép hátfalára helyezve, a kazeta ajtaját kihúzva és a fényképezőgép optikáján keresztül kerül exponálásra - ami több másodperces záridőt jelent.
Az exponálás után, a labor piros fényénél kerül a kép előhívásra vas-szulfátos hívóval. Ezek után a kép fixálása következik, ahol láthatóvá válik a végleges kép. Mosás és szárítás után az igen sérülékeny hártyavékony kép fizikai és kémiai védelme érdekében a kép lakozást kap. Az eljárás legnagyob nehézsége, hogy a fényképezés ideje alatt az üveglapnak nem szabad megszáradnia, mert akkor elveszíti érzékenységét. A neve is innen ered - nedves kollódiumos eljárás. Így vagy labor közvetlen közelében, vagy mobil laborral kitelepedve lehet a fényképezést művelni.